Bizonyos korallszigetek ellenállóak a klímaváltozással szemben
Bizonyos korallszigetek ellenállónak tűnnek a klímaváltozással szemben. A Csendes-óceán alacsonyan fekvő korallszigetei hajlamosak formát változtatni a klímaváltozás hatására ahelyett, hogy egyszerűen az emelkedő víz szintje alá süllyednének és lakhatatlanná válnának, mint ahogyan azt korábban feltételezték a kutatók.
Tuvalu, Kiribati szigetállamok és a Tokelau-szigetek mindössze néhány méterrel vannak a tengerszint felett. Ezeket fenyegeti leginkább a globális felmelegedés, az emelkedő vízszint miatt lakosságuk ugyanis klímamenekültekké válhat.
Új-zélandi, brit és kanadai kutatók által készített és a héten az Amerikai Geológiai Társaság által kiadott tanulmány szerint azonban ezek a szigetek "morfodinamikus módon reagálnak" a környezetre, mivel főként nem szilárd kőzetből, hanem a korallok között élő organizmusok apró vázmaradványaiból állnak.
Murray Ford, az Aucklandi Egyetem kutatója, a tanulmány szerzője szerint az alacsonyan fekvő korallzátonyok ellenállóbbaknak bizonyulnak, mint azt korábban hitték.
"Az egyes szigeteket érő hatások változóak, így míg bizonyos területek lakhatatlanná válnak, más régiók lépést tartanak a növekvő vízszinttel"
- mondta a tudós.
"A kormányoknak és a közösségeknek idővel el kell dönteniük, hogyan reagálnak, de úgy gondoljuk, ez a tanulmány rávilágít arra a tényre, hogy a természet mintát mutat az alkalmazkodásban, és a szigetek lakóinak is alkalmazkodniuk kell"
- tette hozzá.
A kutatók elkészítették a tuvalui Fatato-sziget pontos modelljét egy 20 méteres medencében, hogy megfigyeljék, milyen hatásai vannak a klímaváltozás okozta emelkedő vízszintnek és a viharos hullámverésnek. Arra jutottak, hogy a sziget legmagasabb területe, a gerince magasabbra emelkedik, ahogyan a növekvő vízszint és az erőteljes hullámtevékenység odamossa a homokot és a kavicsot.
Ez az emelkedés a teszt során az alacsonyan fekvő területek "kárára" történt, mivel onnan került fel a homok és kavics a gerincre. Ez a való életben azonban nem így történik, mivel a szigeteket folyamatosan ellátják törmelékkel és homokkal a környező zátonyok.
A tudósok tavaly történelmi légi felvételek segítségével kimutatták, hogy Tuvalu kilenc korallzátonyának és 101 zátonyszigetének szárazföldi területe 2,9 százalékkal növekedett 1971 és 2014 között.
A klímaváltozás arra kényszerítheti a Csendes-óceán alacsonyan fekvő szigetein élőket, hogy elhagyják otthonaikat. Új-Zéland 2017-ben hivatalba lépett kormánya önálló vízumkategóriát akar létrehozni a klímamenekültek számára.
A szigeteken élők azonban elsősorban olyan intézkedéseket követelnek, melyek megmenthetik az otthonaikat, nem pedig olyanokat, amelyek megkönnyítik az új területre való költözést.
(MTI)
