És mi lenne, ha a vidéken élő embereknek is munkát tudnánk adni?

Both Szilárd | 2015. szeptember 7. - 17:42
Hamarosan egy újabb autóipari cég érkezik hazánkba, és vele együtt egy újabb összeszerelő gyár.

Ez ellen amúgy - a jelenlegi munkanélküliséget figyelembe véve - kevés kivetnivalót lehetne találni, hiszen ha az olyan világméretű óriáscégek, mint a Jaguár, a Kia, a Volkswagen, vagy akár a PSA, Szlovákiát választva, ide telepíti gyárait, az itt elő embereknek kínál munkát. Ezért hálásnak kéne lennünk.

Viszont emlékezzünk csak vissza Robert Fico szavaira, aki nem is olyan rég még azt hirdette, hogy: „Szlovákiát nem szabad Európa összeszerelő műhelyévé változtatni, ezért elfogadhatatlan, hogy olyan cégek érkezzenek hozzánk, amelyek csupán összeszerelő hangárokat építve, alacsony bérekért dolgoztatják munkavállalóinkat“. A jelenlegi kormányfő néhány hónappal a választások előtt nyilvánvalóan már másként gondolja.

Igen. Az új munkahelyekre szükségünk van. Azonban az állam az olyan ágazatokban is támogathatná az új munkahelyek kialakítását, amelyeknek hagyományuk van a régiónkban. Ráadásul az autógyárak főleg a városi aglomerációk környékén öszpontosulnak, miközben a leszakadt, elmaradott, és a legnagyobb munkanélküliséggel küzdő vidéki régiók – ahol a lakosság több mint fele él - tovább szegényednek.

Ezért a mindenkori  kormánynak főleg a vidékre kellene összpontosítania figyelmét annak érdekében, hogy új munkahelyek kialakításával azt élhetőbbé tegye, meggátolva az elvándorlást és a vidék elnéptelenedését. A mezőgazdaság pedig éppen az a terület, amely felkarolásával ezen segíteni lehetne.

A múltban ugyanis a vidéken élő emberek számára a mezőgazdaság volt a legnagyobb munkahelyteremtő ágazat. 1990-ig több mint 360 ezer embert foglalkoztatott, ami több mint hétszerese a jelenlegi állapothoz képest. Az  agrárszektor óriási potenciálja elenére ma sokkal kevesebb munkahelyet kínál,  mint a gazdaság többi ágazata, és az is elgondolkodtató, hogy részesedése a nemzetgazdaság teljesítményén 2013-ban gyenge 3,1% volt.

Igaz, hogy az utóbbi években a munkahelycsökkenés üteme lasult, mégis összehasonlítva az 1990-es évvel, az ágazatban dolgozók aránya 12%-ról csökkent  a jelenlegi 2,2%-ra.  Összességében véve az agrárium egésze jelenleg nem több, mint 50 ezer embert foglalkoztat. Ez siralmasan kevés.

A számokat figyelembe véve, Szlovákia nem csak az Európai Únió tagállamaihoz képest áll rosszul, ahol a agráriumban dolgozók aránya 6 %, hanem a Visegrádi országok közül is sereghajtók vagyunk. Lengyelországban ugyanis a gazdaságilag aktív lakosság 14 % dolgozik a mezőgazdaságban, Magyarországon 12%, és Csehországban 2,5%.

Ami az ágazat teljesítőképességét illeti, itt is messze az EU-s átlag alatt vagyunk. A növénytermelés területén nem érjük el az úniós átlag 70%-át, az állattenyésztés pedig 50-55 %-on mozog.

Az elmúlt években tapasztalt mezőgazdasági aktivitás, illetve teljesítőképesség hanyatlásának messzemenő negatív következményei vannak a vidékre, valamint a regionális gazdaságra.  Az ágazat alulfinanszírozott, a mezőgazdaság támogatására szánt pénzügyi eszközök csökkentése csak látszólagos kiadáscsökkentést jelentettek, hiszen a munkanélküliség folyamatos növekedésével a kiadások a szociális területen mutatkoznak meg és növekednek.

Ezért csak szájcséplésnek lehet nevezni a Smer képviselőinek szavait, amikor a mezőgazdaság fokozott támogatásáról, az ország élelmiszeri önellátásáról, valamint élelmiszeri biztonságáról beszélnek.

Szlovákia mindamellett elegendő termelési és munkapiaci potenciállal rendelkezik ezen a területen is, amelyet csak ki kell tudni használni.

Ezért elgondolkodtató, hogy nálunk az egy hektárra kitevő értéktermelés miért csupán 1200 euró, mígnem Hollandiában ez 12 ezer euró, és az EU 28-as átlag is 2 ezer euró felett van.

A mezőgazdaság hanyatlását csak akkor lehet megállítani, ha újraélessztjük az élelmiszeripari termelést, a megoldásokat nemcsak az ágazaton belül, hanem szélesebb kontextusban, a termelés támogatásában, a foglalkoztatás növelésében, valamint a közös európai mezőgazdasági politikával összhangban fogjuk keresni.

Úgy vélem, eme számunkra kulcsfontosságú ágazatban is elérkezett  az ideje, hogy az ágazat irányításáért végre tapasztalt, sikeres és rátermett szakemberek vállaljanak felelősséget.

A régióinknak fejlesztési impulzusokra van szükségük. Meggyőződésem, hogy a mezőgazdaság újraélesztése kulcsfontosságú a vidékfejlesztés politikájában.

Both Szilárd

A Šanca alelnöke