„A fura kertész, akit sosem értenek az emberek” – A nagymegyeri Paxián Erikkel a háztáji gazdálkodásról beszélgettünk

2020. március 31. - 21:29 | Régió

A koronavírus-fertőzés mezőgazdaságra gyakorolt hatásáról korábban Patasi Ilonát, a Szlovák Agrárkamara elnökét kérdeztük. Ezúttal pedig a nagymegyeri vadgazda-mérnökkel, Paxián Erikkel beszélgettünk a háztáji termelésről. Erik itthon és külföldön egyaránt tevékenykedik, leginkább a permakultúra elveit követi. (Megjegyzés: A permakultúra az emberi élőhelyek és mezőgazdasági rendszerek olyan kialakítása, mely a természetben zajló ökológiai folyamatokat utánozza, veszi mintául.) Ennek a módszernek köszönhetően a kialakult helyzet minimálisan akadályozza őt a munkavégzésben. Interjúalanyunk egyebek mellett elárulta, mi is a permakultúra lényege.

„A fura kertész, akit sosem értenek az emberek” – A nagymegyeri Paxián Erikkel a háztáji gazdálkodásról beszélgettünk
Paxián Erik archív felvételei - Továbbiakért kattints!

Milyen növénytermesztési módszereket alkalmazol?

Tíz éve kezdtem el növénytermesztéssel foglalkozni. Akkor még nem a kertészkedés érdekelt, hanem inkább az állatvilág, pontosabban az, hogy milyen hatással van a növénytermesztés az állatvilágra. Ennek kapcsán végül beleszerettem a kertészkedésbe. Rájöttem ugyanis, hogy lehet ezt úgyis csinálni, hogy nem rombolunk le magunk körül mindent.

Legfőképp a permakultúra elveit követem, de sok más technológiát is kipróbálok. Otthon, Nagymegyeren van egy kísérleti kertem, ahol olyan módszerekkel kísérletezem, amelyek minimális külső behatást igényelnek. Nincs vegyszerhasználat, sem talajforgatás, valamint a növények életébe is minimálisan avatkozom bele.

Ökológiai megközelítésből igyekszem kertészkedni, vagyis a kertet, mint ökológiai rendszert nézem, és az egyes alkotóelemeket próbálom összehangolni úgy, hogy azok a lehető legkedvezőbb hatásokat gyakorolják egymásra, ami által nekem finom, minőségi zöldségem és gyümölcsöm terem.

Ezek szerint teljesen elhatárolódsz a vegyszerektől?

A saját kertemben igen. Én vagyok az a fura kertész, akit sosem értenek az emberek. Győrött azonban, ahol díszkertekkel foglalkozom, ezt nem minden esetben tudom megtenni. Igyekszem meggyőzni az ügyfeleimet a környezetbarát technológiák alkalmazásának pozitívumáról. Többnyire szerencsére sikerrel is járok. A legtöbb ügyfelemmel már több éve kapcsolatban vagyok, van köztünk egyfajta szakmai bizalom, így szinte teljes mértékben rám bízzák a döntést. Úgy látom, egyre nyitottabbak az emberek az effajta dolgokra.

A határátkelésekkel kapcsolatos korlátozások meghozatalának idején épp külföldön voltál, ebből kifolyólag jelenleg is Győrött tartózkodsz. Hogyan tudod így megoldani a nagymegyeri kerted gondozását?

Nagy segítségemre vannak ebben a szüleim. Ők veteményeztek nekem. Most épp egy új mezőgazdasági módszert szeretnék kipróbálni, mégpedig a minimum talajművelést. Ennek a lényege, hogy talajművelő növényeket vetettem el, jobban mondva, vetettek el nekem a szüleim. Eléggé vicces helyzet volt. Mindent pontosan leírtam nekik, miből hány gramm kell, mit mivel kell összekeverni. Így vették a kis mérlegüket és mindent pontosan kimértek. Elmagyaráztam nekik azt is, hogyan osszák fel a területet, leírtam, milyen mélyen kell elvetniük a magokat. Nagyon rendes szüleim vannak, mert minden kérésemet teljesítették. Online videó-beszélgetések segítségével folyamatosan kommunikálunk egymással, mindig mindenről beszámolnak nekem, közvetítik a kert fejlődését. A palántáimat pedig itt, a győri lakásom ablakában nevelgetem. Már 30-40 centiméter magas paradicsompalántáim vannak. A kérdés az, hogy mikor tudom ezeket hazavinni, hogy elültessem a kertben.

Milyen állapotban van jelenleg az otthoni kerted? Milyen munkálatokat kellene a napokban elvégezni?

Hamarosan elkezdenek virágozni a gyümölcsfák, illetve a szilvafám már most virágzik. Ez a kedvenc időszakon egyébként, nagyon sajnálom, hogy most nem lehetek ott, hogy lássam. Az extenzív gazdálkodást követve, a fákkal és bokrokkal nem igen kell mit csinálni. Ezek adják a kert masszív vázát, olyan értelemben, hogy egy kis facsoportosulást, mondhatni erdőcskét alkotnak, ami önmagában hozzájárul a biológiai sokféleséghez. A fákat tehát nem metszem, igazából nem csinálok velük semmit. A zöldségtermesztő részen pedig ősszel fokhagymákat duggattam. Ennek az előnye, hogy az őszi fokhagyma mikor megnő, a helyére lehet például paradicsomot ültetni, hiszen a fokhagyma nagyon jó a fonálférgek ellen, talajfertőtlenítő hatású. Gyakorlatilag tehát, még így is, hogy már három hete nem voltam otthon, jól állnak a dolgok.

A legtöbbször azt hallani, hogy a gyümölcsfákat meg kell metszeni. Te mégis azt mondod, hogy ezt sosem teszed. Mi ennek az oka?

Szerintem a fákat egyáltalán nem fontos metszeni, főként nem a manapság bevett gyakorlattal. Régen például volt egy mondás a régi gyümölcsészek között, miszerint, ha valaki nyáron szorgalmas volt és elvégezte a zöldmetszést, akkor annak télen már nem kell metszenie.

A zöldmetszés lényege, hogy nem metszőollóval végezzük azt, hanem csinálunk egy hajtásválogatást. A picike, két-három centis, zsenge hajtásokat, amik rossz helyen nőnek, az ujjunkkal lepöcköljük. Ez egy minimális behatás a fa életébe, viszont egy olyan koronaszerkezetet tudunk vele kialakítani, ami kedvező az embernek.

A metszést ugyanis nem a fa igényli, hanem az ember, mivel elvárásaink vannak a gyümölcs minőségével kapcsolatban. Azt azonban tudni kell, hogy ha levágunk egy ágat a fáról, akkor annak megfelelő mennyiségű gyökér is elpusztul. A fa felső koronaszerkezete és gyökértömege mindig egyensúlyállapotban van. A mértéktelen metszéstől ez az egyensúly felborul. Így 10-15 évig kizsigerelhetjük a fát, de utána az elpusztul. Persze, ma már vannak kifejezetten erre a célra nemesített fajták is. A baj az, hogy átvesszük a nagyüzemi kertészetek módszereit, pedig egy otthoni kiskertben erre semmi szükség.

Befolyásolja-e a munkádat a koronavírus-járvány okozta helyzet? Gondolok itt például a boltok korlátozott nyitvatartására.

Minimálisan hátráltat a kialakult helyzet, sőt, szinte semennyire.

Az általam folytatott kertművelésnek nagy pozitívuma, hogy nem függ külső rendszerektől.

A vetőmagot felfogom, talajépítéshez otthon készített, természetes keveréket használok, kútvizem van, vegyszereket nem használok, így gyakorlatilag semmire sincs szükségem ahhoz, hogy művelni tudjam a kertemet. Illetve a jelen helyzetben ugyebár én csak az utasításokat adom a szüleimnek. A nagyüzemi módszerek viszont, melyek igencsak belopták magukat a hétköznapi kertészkedésbe, ki vannak szolgáltatva a technikának, a körülményeknek.

Milyen munkálatoknak van most itt az ideje a te módszeredet követve?

Őszintén megmondva, most semmit sem kell csinálni a kertemben. Ha otthon lennék, akkor csak elvetném a borsót. Egyébként annak a híve vagyok, hogy inkább kevesebb fajta zöldséget termesszünk, mert nagyon sok félével nehéz egyszerre foglalkozni. Az abszolút kedvenceim a paradicsom, a fokhagyma, a cukkini és a tök. A paprikát is szeretem, de azt inkább csak, mint növényt, mert dekoratív eleme a kertnek. A chiliféléket kedvelem leginkább, ha hazajutok, lesz chili is a kertben. Gyomlálás, locsolás – nálam ilyen munkálatok nincsenek. Így tényleg nem sok dolgom lenne most otthon.

Egyáltalán nem szoktad locsolni a kertedet?

Nem, sosem teszem. A talajforgatásos talajművelésnek nagyon sok hátránya van, például a talaj vízháztartása sokkal rosszabb miatta. Egy fedetlen talaj teljesen ki tud száradni. Azzal, hogy évtizedekig szántjuk, a talaj kedvezőtlen fizikai tulajdonságokra tesz szert. Ezzel a talajműveléssel jó irányba haladunk az elsivatagosodás felé.

A másik lehetőség, amit én is alkalmazok, az élő talaj létesítése. Ezt többféleképpen is megtehetjük, de az egyik legfontosabb mozzanata a talajforgatás elhagyása.

A talajnak szinte minden centiméterében különböző lények élnek, melyek az adott területre jellemző körülményhez alkalmazkodnak. Ha ezeket szántással megforgatom, akkor a húsz centiméter mélyen, oxigénhiányos környezetben lévő élőlények feljebb kerülve elpusztulnak, azok pedig, melyeket lejuttatunk a föld alá, épp az oxigén hiánya miatt pusztulnak el. A szántással a földigiliszták járatait tönkretesszük, márpedig a földigiliszták hatalmas földművelők, nagy mennyiségben növelik a talaj termékenységét. Azonban, ha ezeket a külső behatásokat kerüljük, a talajélet felélénkül, lesznek baktériumok és gombák. Az utóbbinak is nagy szerepe van, ugyanis a gombafonalak által tízszer több nedvesség képes tárolódni a talajban. Ez mind-mind hozzájárul a talaj nedvességéhez.

A jelenlegi helyzetben mit tanácsolnál a háztáji gazdálkodást folytatóknak?

Az általam is alkalmazott kertművelési forma lényege, hogy élvezzük, amit csinálunk. Ez is lenne a tanácsom, hogy menjenek ki, de csak annyit tegyenek-vegyenek, ami jól esik.

Egy kert rengeteg élőlénynek tud otthont adni, így az embernek is. Számomra nincs is felemelőbb érzés annál, mint, hogy ott tudok lenni velük együtt, harmóniában.

Mit gondolsz, hatással lesz a vírus okozta helyzet a gazdaságra?

A személyes véleményem az, hogy igen, és sajnos negatív hatással. Ha globális szintű termesztésről beszélünk, az érintettek biztosan megérzik majd ezt az egészet. Úgy, ahogy például a vegyszergyártásra, úgy a terméshozamra is ki fog ez terjedni. Ennek a másik oldala, vagy legalábbis, amit én érzékelek, az az, hogy az emberek kicsit átértékelik a dolgokat, és a háztáji reneszánszát élheti. Ennek kapcsán elgondolkodtam már néhány dolgon. Borzasztó kiszolgáltatottak vagyunk, mi, emberek, és szörnyű, hogy egy „vacak” vírus hogy tönkre tudja vágni a hétköznapjainkat. Pedig ez csak egy vírus.

Azt gondolom, sokkal jobban kellene félnünk a jelenlegi életvitelünk következményeitől. Azzal ugyanis rendkívüli mértékben romboljuk a környezetünket, a biológia sokféleséget, s idővel ezt sokkal jobban meg fogjuk érezni, mint a vírus hozadékát.

Szlávik Cyntia