Járvány a királyfiakarcsai elemi iskolában

2020. május 30. - 18:10 | Kultúra

Csallóközi lenyomatok CIV.

Járvány a királyfiakarcsai elemi iskolában
Archív felvétel

A királyfiakarcsai elemi iskola növendékei között járványos „spanyol-szerű” betegség lépett fel – tudósított a Csallóközi Hírlap 1925-ben. Az intézményt két hétre becsukták. „A betegségbe a tanító: Hartmann József is beleesett.”

Szörnyszülöttet hozott világra egy csallóközaranyosi asszony. „A monstrumnak két feje, két mellkasa, négy keze, egy alsóteste és két lába volt.” Még a szülés közben meghalt. Történt mindez kilencvenöt évvel ezelőtt a komáromi kórházban. A hír szerint az anya egészséges maradt.

Alig múlik el hét, hogy a fentebb említett periodikában ne közölnének hírt magyar nemzetiségű jegyzők nyugdíjaztatásáról. Ezúttal Bogár Sándor zsigárdi és Bíró József magyarsóki nótáriusokat helyezte nyugállományba a kormány. A szerkesztő nem titkolt felháborodásának hangot adva így kommentála a köztisztviselők „elbocsátását”: „...a nyugalom számokban kifejezve havi 100–150 koronát jelent, amiből a közigazgatás munkásai – a miniszter szerint – megélhetnek. Ezelőtt hat évvel (értsd Csehszlovákia megalakulásakor – a szerk. megj.) minden szépet és jót ígértek nekik, és mihelyt pótolni tudták őket, most azonnal szélnek eresztik mindnyájukat. Ez volna az alkotmánylevélben hirdetett egyenlő elbánás és a nemzetiségek közt lévő paritás, hogy a Csallóköz színmagyar lakosságának szolgálatára nyelvüket is alig értő idegeneket küldenek...?” Nota bene: ezeket a sorokat is 1925-ben vetette papírra az újságíró.

Ugyanakkor aprócska határrendezés ment végbe a Duna alsó-csallóközi szakászán: „Komáromcsicsóval és Komáromfüssel szemben, a Duna túlsó oldalán, a magyarorszsági részen fekvő Kisbajcs, Vének és Szőgye községek határai ugyanis benyúltak e két település határaiba. Az érdekeltek meghallgatása után a komáromi járási bizottság úgy határozott, hogy ezeket a földeket kataszterileg Csicsóhoz és Füsshöz csatolják. A területrendezés semmiben sem érinti a tulajdonjogot.”

Az 1925-ös esztendőben a Csallóközben a májusi esőzések annyira megdagasztották a belvizeket, hogy az ármentesítő társulatok az összes szivattyútelepet előkészítették, hogy szükség esetén azokat üzembe helyezhessék. Sőt, „a csicsói szivattyútelepet már meg is uszoltatták”. A szakemberek azt remélik: „a folyó vize apadni fog, és akkor a csalóközi belvizek önmaguktól lefolynak a Dunába”.

Lelkes Vince