Más ügyek miatt tartóztatták le őket, de a bűnbánó figurák arról is beszéltek, amiről normál esetben nem is lehetett tudomásuk
Az első fokon 14 évre ítélt speciális ügyész esete jól példázza azt, miként működik a gyakorlatban a bűnbánók vallomásainak felhasználása.
A bűnbánó, azaz a rendőrséggel együttműködő személyek felhasználása nem újkeletű dolog, és van ezzel gyakorlatunk - Dušan Kováčik elítélésekor jelentette ezt ki a Specializált Büntetőbíróság bírója, Pamela Záleská.
A Sme lap arról ír, hogy az együttműködők vallomásai alapján a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) munkatársai először a Takáč-klánt számolták fel, aztán ez elvezetett a Pénzügyi Hatóság bűnügyi hivatalának korábbi vezetőjéhez, Ľudovít Makóhoz, majd pár héttel később a NAKA pénzügyi részlegének igazgatójához. A Smer segítségével pozícióba helyezett két személy által elmondottak vezettek aztán a Júdás és a Tisztítótűz fedőnevű rendőrségi akciókhoz. Ez az az eset, ahol a zsaruk maffiahálózata, az exfőzsaruval, meg Norbert Bödör oligarchával az élen a Smer pártot szolgálhatta úgy, hogy az akkori ellenzéki politikusok - például a mostani pénzügyminiszter, Igor Matovič, vagy Andrej Kiska korábbi államfő - után nyomoztak illegálisan. A befolyásos személyekből álló kupaktanács legalább 2012-től működött, és arra törekedtek, hogy a politikai küzdelem során olyan előnyöket biztosítsanak maguknak, amelyek bebetonozzák a hatalmukat.
A bíróság mind a négy vádpontban bűnösnek találta Kováčikot, akit bűnszervezet támogatása, kenőpénz elfogadása, hivatali visszaélés folytatólagos elkövetése, valamint minősített adat veszélyeztetése miatt 14 év szabadságvesztésre és vagyonelkobzásra ítélt.
Az ítélet szerint Dušan Kováčik 2017-ben 50 ezer eurót vett át Ľudovít Makótól - a Pénzügyi Igazgatóság (Finančná správa) bűnügyi hivatalának akkori vezetőjétől - mint közvetítőtől, amiért cserébe elintézte azt, hogy a Takáč-féle maffiaklán vezére, Ľubomír Kudlička ne kerüljön vizsgálati fogságba. Kováčik ezt úgy érte el, hogy az ügyet felügyelő ügyésznőt rávette arra, hogy ne tegyen panaszt Kudlička szabadon engedése ellen. Ebben a vádpontban perdöntő bizonyíték volt az említett ügyésznő, Blanka Godžová 2017-es feljegyzése, aki akkoriban hivatalos dokumentumban rögzítette, mire utasította őt felettese.
Éppen ez a kenőpénzes szál mutat rá, miként lehet felhasználni a bűnbánók vallomásait, akár azzal a tudattal, hogy csak a maguk helyzetén kívánnak javítani. Ebben az esetben úgy állt a helyzet, hogy Kudlička kiszabadítását egyik "beosztottja", Matej Zeman intézte azon a František Böhm nevezetű titkosszolgán keresztül, aki februárban végzett magával. Böhm aztán összehozta Zemant Makóval, aki aztán lezsírozta az ügyet Kováčiknál.
Mindhárom bűnbánó, tehát Zeman, Böhm és Makó erről akkor beszélt, amikor teljesen más ügyekkel kapcsolatban letartóztatták őket. Ezért is érvelhetett Záleská a döntése helyessége mellett azzal, hogy miért találgatna erről az esetről, és konkrétan erről a kenőpénzes akcióról egybehangzóan ez a három férfi, rögtön azt követően, hogy őrizetbe vették őket. Arról nem is beszélve, hogy Kováčik elítélése nem kizárólag a bűnbánók vallomása alapján történt. Hiszen azzal összhangban volt Godžová bírósági szereplése is, ahol a volt ügyésznő beszámolt arról, korábban mire kérte őt a speciális ügyész. Pamela Záleská a bírósági döntés indoklásában felteszi a kérdést, honnan tudta volna Zeman és Makó, hogy Godžová pár éve hivatalos dokumentumban rögzítette, mire utasította őt felettese, a most 14 évre ítélt Kováčik.
(Sme)
