Nagymegyeri körkép – Megnéztük, hogyan zajlik az élet a városban az enyhítések után (FOTÓK)

2020. június 2. - 22:19 | Régió

Mára már számos koronavírus-járvány miatt hozott intézkedés enyhült. Köztük szerepelnek például a szájmaszkok viselésével kapcsolatos enyhítések, a 100 fő alatti tömeges rendezvények engedélyezése, az éttermek, kávézók, cukrászdák újranyitása, s még sorolhatnánk. Az élet tehát kicsit újraéledt. Márciusban, az óvintézkedések bevezetésekor, körülnéztünk néhány városban, hogy megtudjuk, vajon mennyiben változott meg az élet. Most, az enyhítések után ismét tettünk néhány kört. Legutóbb Nagymegyer városában néztünk szét.

Nagymegyeri körkép – Megnéztük, hogyan zajlik az élet a városban az enyhítések után (FOTÓK)
Fotók: Cséfalvay Á. András- További felvételekért kattints!

Ottjártunkkor a város nyugodt, csendes volt. Néhányan útra keltek házi kedvencükkel, hogy megtegyék a szokásos sétát, néhányan pedig csak úgy tettek egy kört a friss levegőn. A teraszokon csupán néhány asztal volt foglalt, zsúfoltságnak nyoma sem volt. Az asztalok száma eleve szemmel láthatóan megcsappant, az előírt óvintézkedéseknek megfelelően.

Elsőként Vígh András borbélyszalonjában kérdezősködtünk. Kíváncsiak voltunk, vajon örömükben megrohamozták-e őket a kliensek. A szalonban fél óránként tudnak fogadni egy vendéget. Minden vendég között alapos fertőtlenítést végeznek, és munka közben plexi arcvédővel takarják el arcukat. András elmondta, nem lát különösebb problémát a jelenlegi munkavégzésben. Szerinte minden előírásnak eleget lehet tenni. Ami olykor kissé kellemetlen helyzeteket szül, az az, hogy a szalonban egyszerre maximum egyetlen vendég tartózkodhat, így amikor kisgyermek érkezik hozzájuk, a kísérőt meg kell kérniük, hogy maradjon az ajtón kívül.

A nagymegyeri Wagner cukrászdába is betértünk, ahol Wagner Rudolf tulajdonossal váltottunk néhány szót.

„A mi vállalkozásunk nagyon szezonális. November, december, január, február – ezek a hónapok nálunk eleve üresjáratok. Így már alig vártuk, hogy március legyen, s beinduljon a fagylaltozás. A legerősebb hónapjaink ugyanis a március, április és a május. Bár sokan azt hiszik, nyáron fogy el a legtöbb fagylalt, ez nem így van. Az imént említett három hónap a legforgalmasabb, ekkor jön be az évi hasznunk fele. Mivel a járványhelyzet miatt épp ez idő alatt kellett kényszerpihenőt tartanunk, nagyon nehéz évünk lesz.

Március első felében még nyitva lehettünk, akkor a megszokotthoz képest 50% alatt volt a bevételünk, áprilisban 10% alatti, májusban 30% körülit értünk el. Sok álmatlan éjszakát okozott, míg kitaláltuk, hogyan oldjuk meg a helyzetet. A munkatársainkat mindenképpen szerettük volna megtartani, hiszen ők már ismerik a cukrászdánk csínját-bínját. Ezért meghoztunk egy nehéz döntést, és eladtuk azt a nagymegyeri telkünket, mellyel konkrét terveink voltak. 2-3 éven belül ott szerettünk volna egy tágas, modern cukrászdát nyitni, mivel úgy érezzük, a jelenlegi helyiségünk már kicsi. Ez a tervünk viszont így most tolódik” – fejtette ki.

Mivel Nagymegyer számos panzióval rendelkezik, így a cukrászda után betértünk egybe. A Villa Lagúna tulajdonosával, Hencz Annamáriával és lányával, Krisztinával beszélgettünk. Megtudtuk, a krízishelyzet kialakulásakor egyetlen vendégük volt, aki figyelemmel követte az aktuális híreket, így, amikor szükségessé vált, magától elhagyta a panziót, nem kellett elküldeni őt. Annamária elmondta, nagyon sok foglalásukat kellett lemondaniuk. Míg a szlovákiai vendégeik az üdülés halasztását kérték, addig a Csehországból érkezők többsége inkább a foglalót igényelte vissza. „Nagyon furcsa ez a helyzet. Ilyen kihaltnak még sosem láttam a várost” – húzta alá Krisztina. A panziótulajdonosok elárulták, abban bíznak, a belföldi turizmus azért lassan beindul. A legerősebb időszakuk július végén és augusztus elején szokott lenni, ezért pozitívan állnak a dologhoz, abban reménykedve, hogy legalább ekkor érkeznek majd vendégek.

„A regenerálódásra, pihenésre, feltöltődésre mindenkinek szüksége van. Alapesetben Nagymegyer látogatóinak hatvan százalékát a csehek teszik ki, de mivel jelen helyzetben mindenki azt hangsúlyozza, hogy ha kirándulni is megyünk, maradjunk a határainkon belül, abban reménykedünk, hogy belföldről a megszokottnál több látogatónk lesz az idén”

– fűzte hozzá Annamária. Bár vendégeik nem lehettek, a Hencz család mégsem unatkozott az elmúlt néhány hónapban. Most idejük jutott a szükséges felújítások kivitelezésére, s a már régebb óta eltervezett újítások megvalósítására. „Ennek persze egyrészt nagyon örülünk, másrészt viszont ezzel csak kiadtuk a kezünkből a pénzt, de bevételünk egyáltalán nem volt.”

Összességében tehát, ahogyan másutt sem, úgy láthatóan Nagymegyer városában sem volt egyszerű az élet az elmúlt néhány hónapban. Mindenki megszenvedte a magáét, de szépen lassan azért csak-csak visszatér minden a normális kerékvágásba.

Cséfalvay Á. András fotós kollégánk krízishelyzet kezdetekor készített nagymegyeri képei ITT láthatók.

Szlávik Cyntia